Iszap néven Bede Petya csinált régebben egy zenekart, amit most új tagsággal ismét életre keltett. A koncepció csodálatos; adva van négy remek jazz-zenész és egy freestyle-bajnok MC, akik egyszerűen csak nekiállnak és nyomják a totálisan szabad zenét. Itt semmi nem volt megírva - se a zene, se a szöveg, viszont a végeredmény egy fantasztikus ívű, tartalmas és nagyon vicces koncert lett, óriási sikerrel.
A 2010-es Tilos Slam az utóbbi idők talán legvidámabb és legtartalmasabb programja volt. A lengyel-, szlovák-, cseh- és magyar résztvevőkkel létrejött egész napos rendezvényen volt slam-történeti előadás, workshop, slam-bemutató és persze verseny, amit egy nagyon kedves cseh lány nyert meg (a bodorszőke ő, a második és az ötödik képen). A slam-találkozókhoz hűen most is volt tematika, avagy hívószó: "diszkriminációk". Egy kis slam-történetet és a részletes programot elolvashatjátok a Tilos Rádió honlapján. A budapesti slam-történésekről pedig a Slam Poetry Budapest blogján tájékozódhattok!
Az Első Kínai-Magyar Zenekar egy nagyon barátságos interkulturális projekt kapcsán létrejött zenekar; a koncepció az, hogy kínai és magyar zenészek a két nép jellegzetes hangszereivel egymás népzenéit, dalait dolgozzák fel és játszák el. A kultur-miksztúra elég töményre sikeredett; van itt 21 húros kínai citera, kecskebőr duda, jazz-dob, hegedű, bambuszfuvola, operaéneklés, cimbalom, megmég... A koncert már csak azért is nagyon sikeres volt, mert a meglehetősen elszigetelten élő budapesti kínai közösségből végre kimozdultak egy páran egy olyan közegbe (történetesen a Sirályba), ahol egyébként nemigen fordulnak meg máskor!
