2008. február 29., péntek

Gyurka & Ági performansza Jan F. Kurth zenéjére





Ama


Grencsó István beatzenekarával éli meg most mindazt, ami kimaradt neki a gimnáziumban. Az Ama amúgy is kissé iskolazenekar-szerű - majd' mindenki más hangszeren játszik, mint szokott. Rendkívül élvezetes időutazás ez Bandi bá'-val, pöttyös arcú lánnyal, elsőosztályú gázkészülékkel, generációk villany-gitárjával... Az anakronizmus nagyon is időszerű.

2008. február 26., kedd

Mango Gadzi (F) vllámkoncert


Egyszercsak itt termett egy francia zenekar és jó félórán át húzta nekünk a szerda estében.

Tatár György előadása - Az iszlám és a nyugati baloldal

2008. február 4., hétfő

2008. február 2., szombat

Ensemble 56 (PL-H)





Grencsó Bio-Kollektíva


A nézőtérrel szemben: Spiró György



Úzgin Űver

Chakra Hacker




A koncert apropója a frissibe' megjelent új lemez, a Blood Hit Parade volt. A szerzői kiadásban megjelent album kapható a Sirályban, a Jelenben, a Kiadóban és az Ellátóban.

Bűn



Bűn - Énart Vince, Juhász Gergő, Kóka Barbara és Szigeti Árpád közös kiállítása

2008. január 19., szombat

100NKA (PL)







Undorító sznobok vagytok! Minden szir-szar buliba eljártok, de mikor Kelet-Európa talán legizgalmasabb kortárs jazz zenekara játszik, ráadásul ingyen, akkor bezzeg otthon maradtok, mert még nem hallottátok a Petőfi Rádión őket. Szégyelhetitek magatokat egyrészt, másrészt meg sajnálhatjátok, hogy lemaradtatok a 2007-es év egyik legjobb koncertjéről.

2008. január 14., hétfő

2007. december 22., szombat

Klez-Jazz Jamming Frank Londonnal és bandájával







Bár csak aznap hirdettük meg, pillanatok alatt szárnyra kapott a hír a városban: az aznap a Sportcsarnokban gigamega koncertet adó Frank London és csapata este a Sirályba látogat és hozzák a hangszereiket is... A zsúfolásig megtelt pincében (amelyben leginkább az első iskola-bulikhoz hasonlítható izgatottság és zsongás uralkodott) már épp kezdett elszabadulni a káosz, mikor végül fél 12 körül megérkeztek a várva-várt New York-i vendégek. És bizony nem okoztak csalódást. Frank nem csak hogy mindenkit lefújt a színpadról, de zenekarvezetői képességét is megcsillantotta: a meglehetősen szétesett quasi-zenekart képes volt pillanatok alatt gatyába rázni, így nem csak fantasztikus trombita-szólókat hallhattunk, hanem szem- és fültanúi lehettünk néhány igencsak emelkedett zenei pillanatnak - sajnálatos, hogy a kissé túl nagy számban jelenlevő magyar zenész-brigád számára sokszor fontosabb volt az ÉNisjátszomfranklondonnal érzés, mint maga a muzsika... Persze tisztelet a kivételnek; a ki tudja honnan, hirtelen ott termett Ágoston Béla például remekül tudta kezelni a helyzetet - ezek voltak talán a legsikerültebb "kooprodukciós pillanatok". A New York-i brigád őrületesen jó klarinétosa mellett meg kell még említeni a pozan-os lányt is, aki nem elég, hogy gyönyörű, de olyat fújt, hogy attól seggre ültünk... Összeségében egy jó hangulatú estről számolhatunk be, bár zeneileg meglehetősen kaotikusra sikeredett. Reméljük amerikai vendégeink is jól érezték magukat - minden jel arra utalt, hogy igen; hajnali öt körül távoztak, nekünk úgy tűnt meglehetősen jó hangulatban...