


Improvizációs sorozatunk 23. részében végre sikerült olyan zenészeket is megmozgatni, akik bár nagy kvalitású muzsikusok, de műfaji kötöttségek miatt eddig ritkán jutottak el a rögtönzés lehetőségéig. A klasszikus zene, megkötéseiből fakadóan, nyilvánvalóan kevésbé lehet terepe a folyamat-szerű, szabad, valós időben születő zenei megoldásoknak. A klasszikus zene világából érkező Pálhegyi Máté fuvolista, Kántor Balázs csellista és Csonka Gábor hegedűművész részéről nem tűnt úgy, hogy nagyon idegen volna az improvizálás, vagy nagyon megeröltető lenne számukra. Sőt, a rögtönzésben tapasztaltabb Borbély Mihállyal (szaxofon) és Lukács Petával (gitár) létrejött alkalmi quintet láthatóan rendkívül fesztelen volt és nagyon élvezte a helyzetet. Úgy tűnt, végre olyan dolgok szabadulhattak fel, amiknek eddig kevéssé volt lehetősége a felszínre törni. A végeredmény hallgatóként és valószínűleg résztvevőként is egy hihetetlen izgalmas, bő másfél órás zenei utazás volt.
Videjók hamarosan a jútúbon!
A HoppArt Társulat Szörprájzpartija egy kellemesen kaotikus, kissé hosszúra nyújtott lavsztori, 2010 Budapestjének jellegzetes és vicces helyzeteivel, dilemmáival. Sms-szerelem, társ-, és márkahűség, házibuli, megyekmaradok. A színházkritikusok így vélekednek: NOL, szinhaz.blog, szinhaz.net, egyéb info meg itt.
Hogy azért szerencsére vannak bomba új zenekarok, annak ékes bizonyítékai a Dorota és a pécsi Drugi Program! Azért egy kicsit mindenki meglepődött, hogy hál'Istennek a rajongótáboruk is egyre népesebb, hiszen a jellemzően későn kimozduló közönség már félidőben gyakorlatilag teljesen megtöltötte a sirálypincét. A zenekarok iránti érdeklődés az idősebb zenészek részéről is erős - a két önálló koncert után a zenekarok egymással és velük is fúzionálva örömzenéltek még hosszasan.
"Karácsonykor a szerkesztőségeket ajándékokkal halmozzák el a cégek, pártok és egyéb intézmények. Újságíróként azonban nem fogadhatunk el ajándékokat tőlük, hiszen munkánk során éppen az ajándékok küldőiről írunk, és a sokszor nagy értéket képviselő küldemények elfogadása azt a látszatot kelthetné, hogy nem kezeljük őket pártatlanul.
Ezért az ajándékokból a Figyelő, az [origo] és a Kreatív a korábbi évekhez hasonlóan idén január elején is jótékonysági árverést rendezett, amelyhez először csatlakozott a Hírszerző is. Az árverésen a szerkesztőségek és a kiadók munkatársai a hozzájuk érkező ajándéktárgyakat megvásárolták." [origo]
Az igen szimpatikus kezdeményezés jótékonysági célt is szolgál: idén 456.400 ft gyűlt össze, amit teljes egészében a hajléktalanokat segítő Menhely Alapítvány kapott meg. Az egyébként rendkívül szórakoztató és kitűnő hangulatú eseményen, amely egy humoros performanszként is működött, hihetetlen mennyiségű apró vacak és értékes csecse-becse is új gazdára lelt. A jótékonysági zsibvásáron volt minden, a hóemberes cukortartótól és barnító krémtől kezdve a fürdőköpenyen át a wellness hétvégéig és az exkluzív, díszdobozos borokig. Részletes beszámolókat és rengeteg fényképet, illetve videótudósítást is találtok a Kreatív online-on és az Emasa.hu-n!
Nálam valahogy az olyan előadások működnek igazán, amik közben jófomán eszembe sem jut, hogy színházban ülök. A vajdasági Kosztolányi Dezső Színház előadásán sokszor egyáltalán nem tudtam hol vagyok... A számomra igencsak pszichedelikus élményt nyújtó Urbi et orbi néha olyan, mint egy televíziós kibeszélőshow máskor meg mint egy gyónás, vagy a legmélyebb, velőig ható önelemzés egy sötét szoba magányában. A Pilinszky színművéből készült, azt "fokozatosan mellőző" darab az igazi önmagunkkal és a transzcendenssel való szembesülés meglehetősen katartikus élményét hozza be egy színházi térbe, ami sokkoló élmény a nézőnek.
Az előadás jó rég óta fut, az idők során állítólag fokozatosan változott, alakult, közben több jeles színházi díjat is nyert. Urbán András társulata következő előadásához egy újabb igen súlyos alapanyagot választott - a Camus Közönye alapján készült The Beach február 25-én látható Pesten, a Sirályban.
Hosszú évek tapasztalata, hogy az előszilveszteri mulatságok jobban szoktak sikerülni, mint a hagyományos szilveszteri bulik. A Sirály meg saját hagyománya szerint nincs is nyitva 31-én... Úgyhogy mi 30-án búcsúztunk az óévtől idén is (márminthogy tavaly). A Pop Ivan már jó féléve ismét megújult, ezúttal gitároscsere történt, Bujdosó János helyett Keszei Krisztián érkezett a bandába. Az energiák kifogyhatatlanok, a lelkesedés töretlen, sőt még talán egyre nagyobb is, rengeteg az új szám, úgyhogy egyik kedvenc zenekarunk szekere nagy hévvel robog tovább.
A muri meg olyan jól sikerült, hogy a koncert utáni Afro-kínai rakenrolldiszkóról meg már úgy kellett kirakni az embereket a végén, mert reggel ötkor még mindig nem akartak hazamenni...
Koncertvideók hamarosan a jútúbon!
Nehéz egy olyan ünneppel mit kezdeni, ami eredetileg az egyik legszebb ünnep, mégis az utóbbi időben olyan visszatetsző külsőségekkel ruházták fel, hogy az embernek emiatt már eleve herótja van az egésztől... Mi idén is próbáltuk nem vásárlással és rózsaszín masnismackóval ünnepelni a Karácsonyt, hanem a békés családi események utánra békés baráti együttlétet összehozni a sirálypincébe. A próbálkozás úgy tűnt sikerrel járt, hiszen a remek hangulatú két és fél órás koncert után is még jó pár órán keresztül táncoltak lelkesen a szépszámban megjelentek a telehas-lazító vigadalomban.
A koncerten készült videókat megnézhetitek a jútúbon: Kossuth, Kiskönyvedbe olyat, Bácsi a néni, Petőfi.
Speckóéknak is van ám új lemeze! Az a címe, hogy Whatevergreens és a Sirályban is beszerezhetitek!